Elérhetőségek

Tiszaroff Község Önkormányzata

Cím: 5234 Tiszaroff,
Szabadság út 22.
Telefon:
+36/56/438-025
E-mail:
titkarsag@tiszaroff.hu
E-ÖNKORMÁNYZ...


Településképi rendelet véleményezés

2021.10.29.

Tiszaroff Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../.... (...) önkormányzati rendelete

Tiszaroff Község Településképének védelméről

Tiszaroff Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) kormány rendelet VI. fejezetében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerségi egyeztetés szerinti érintettek az államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. §(1) bekezdésének 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. §(2) bekezdésében és az épített környezett alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 57. §(2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja Tiszaroff Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a)      Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

b)      Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

c)      Földszínek: (más néven terraszínek) sötét színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga - barna.

d)      Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3. §

(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely

a)      településszerkezetre

b)      utcaképre

c)      közterületekkel határolt településrészre

d)      település és tájkarakter elemekre terjed ki.

(3) Az önkormányzat helyi területi védelem alá e rendelet 3. mellékletében meghatározott területeket helyezi.

(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)      építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)      táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)      szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d)      az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

(5) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendelet 2 és 4. mellékletében felsorolt művi és természeti értékeket helyezi.

(6) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.

(7) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)      a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b)      a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c)      a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d)      a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e)      a védelem fajtája,

f)       a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(8) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 2 - 3. melléklete alapján – a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet23/D § a) –d) pontjain túl tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:

a)      állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

b)      fotókat.

(9) A védetté nyilvánított egyedi helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(10) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a)      megsemmisül,

b)      életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c)      a védelem alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

(11) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a)      az érintett elem helyszínrajzát,

b)      épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c)      természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d)      fotódokumentációt,

(12) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. A helyi védett érték fenntartása

4. §

(1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.

(4) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(5) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

(6) Helyi védettségű területen lévő síremlékek védettek, elmozdítani, elbontani nem lehet, állagmegóvásukról gondoskodni kell.

(7) A védelem alá eső park területén fenn kell tartani az arra jellemző növény- és állatvilágot, ökoszisztémát, jellegzetes domborzati elemeket.

5. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

5. §

(1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Tiszaroff településen településképi szempontból meghatározó településrész a történelmi településrész.

6. Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

6. §

(1) Helyi védett épület esetén:

a)      a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,

b)      a homlokzat, tetőidom nem változtatható,

c)      a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

d)      a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható

e)      az épületek vakolt, festett homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,

f)       az épület homlokzatán lévő díszítések nem távolíthatók el

g)      a tetőfedés eredeti formájában, színében megtartandó.

(2) Helyi védett természeti érték esetén:

a)      Helyi védettségű természeti érték környezetében bármilyen tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése a védett érték károsítása nélkül, a természeti érték védelme mellett megengedett.

b)      Építési tevékenység során az építéssel megközelített fákat kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradó fák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-rel lehet magasabban. A meglévő fák gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.

c)      A faegyedek sérülése, károsodása esetén a sérüléseket szakszerűen kezelni kell.

(3) A település helyi védett területi értékeinek felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Helyi védett terület esetén a területen lévő síremlékek, műtárgyak helyükről el nem mozdíthatók

7. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

7. §

(1) Új lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje cserépfedéssel megegyező szénű fém hullám vagy fém trapézlemez alkalmazása a megengedett.

(2) Új épület építése és régi épület felújítása esetén zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(3) Az épületek homlokzatának felületképzése új épület építése és felújítása esetén vakolt, pasztell színezésű lehet.

(4) Új épület építése és felújítása esetén tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.

8. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

8. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.

(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.

(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(5) Természetvédelemmel érintett területeken

a)      amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani

b)      reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el

c)      kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges

9. Reklámok, reklámhordozók

9. §

A település igazgatási területén, közterületen reklámok kizárólag utcabútorokon, illetve közművelődési célú hirdetőoszlopon helyezhetők el.

10. Felszíni energia ellátás

10. §

Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

11. Egyéb műszaki berendezések

11. §

(1) Helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapetkonvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek újonnan nem helyezhetők el.

(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

12. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

12. §

(1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.

(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.

(4) A támogatási kérelmet a Képviselő – testületnek kell benyújtani papír alapon, minden év május 31-ig.

(5) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.

(6) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

(7) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.

(8) A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.

(9) A polgármester a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

(10) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

13. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

13. §

(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

(7) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

14. A településképi véleményezési eljárás

14. §

E rendeletben településképi véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.

15. A településképi bejelentési eljárás

15. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a)      a település helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokat érintő

aa) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

ab) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,

b)      a teljes közigazgatási terület tekintetében reklámok, illetve hirdető berendezések elhelyezése esetén.

(2) Amennyiben reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott feltétel figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a képviselő-testületéhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a képviselő-testület által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A képviselő-testület a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(7) A képviselő-testület által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a)      állandó építmény esetén 1 év,

b)      legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c)      reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d)      cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e)      útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

16. A településképi kötelezés

16. §

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal általános ellenőrzést tart.

(2) A képviselő-testület a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezést rendelhet el.

(3) A településképi kötelezés építmény, építményrész felújítása, átalakítása vagy elbontása kötelezettség lehet.

(4) A képviselő-testület a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, melyet határozatban rögzít.

(5) A képviselő-testület a jogerős határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó végzést küld az érintettnek.

(6) Amennyiben a végzésre az elkövető 8 napon belül nem reagál, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki.

(7) A településképi bírság összege:

a)      helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 200 000 forint,

b)      településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 150 000 forint,

c)      reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.

17. Záró rendelkezések

17. §

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tiszaroff Községi Önkormányzat képviselő-testületének 16/2017. (XII.20.) számú Tiszaroff Község Településképének védelméről szóló önkormányzati rendelete.

18. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

 

 

1. melléklet a ……. önkormányzati rendelethez

 

 

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása – Belterület

 

 

 

 

 

2. melléklet a …… önkormányzati rendelethez

 

Helyi védett épületek - értékleltár

 

Ssz.

Megnevezés

Cím, hrsz.

Leírás

1

Polgármesteri Hivatal épülete

Tiszaroff, Szabadság utca 22.,

hrsz.: 19

Az 1800-as évek végén épült, építőjeként Hubert grófot ismerik. Fennállása óta középületként funkcionál. A településközpont jellegzetes épülete. Jellegzetes a főépület ablakpárkányának és az épület felső párkányának díszített kiképzése.

 

2

Katolikus iskola

Tiszaroff, Szabadság utca 26.,

hrsz.: 22/2

Az 1930-as évek elején épült úgynevezett Katolikus iskola. Az általános iskola 2 tantermes, és az udvari tornác kialakításának motívumai a Kós Károly nevéhez fűződő stílust képviselik.

 

 

3

Rendőrség épülete

Tiszaroff, Dózsa György utca 2/a.,

hrsz.:428

Az 1920-ban épült épület egykor a lovas csendőrségi szolgálat céljából épült. Jellegzetessége a középső traktus előreugrása, a timpanonos oromzat, a díszítőelemek és ablakkeretezések.

 

4

Római katolikus templom

Tiszaroff, Szabadság utca 26., hrsz.:21

Az 1800-1900-as évek fordulóján épült egyhajós római katolikus templom. A templomot a betelepült kis számú zsellérek építették.

 

 

5.

Régi református iskola

Tiszaroff, Szabadság utca 20.,

hrsz.: 1452

Az 1930-as évek körül épült általános iskola fennállása óta iskolaként funkcionál. Az épület jellegzetessége az ablakok aránya, valamint a bejárati rész kiugratott épülettömege.

 

 

6.

Gyülekezeti terem

Tiszaroff, Szabadság utca 

hrsz.: 324

Egykori gyülekezeti terem, jellegzetessége a hosszú tornác és az eredeti nyílászárók.

7.

Volt dohánybeváltó hivatal épülete

Tiszaroff, Szabadság út

hrsz: 1451/1

Egykori magyar királyi dohánybeváltó hivatal szecessziós hatású épülete.

 

 

3. melléklet a ……..önkormányzati rendelethez

 

Helyi védett területek - értékleltár

 

1

I. világháborús emlékmű és parkja

Tiszaroff,

hrsz.: 1393

Az első világháborúban elesett hősök emlékoszlopa turulmadárral.

 

2

Borbély család síremlékei

Tiszaroff,

hrsz.:1186

A régi református temetőben lévő egykori nagybirtokos, Borbély család síremlékei.

3

Izraelita temető

Tiszaroff,   hrsz.:77

Egykori izraelita temető még fellelhető síremlékei.

 

 

4. melléklet a …….. önkormányzati rendelethez

 

 

Helyi védett természeti értékek - értékleltár

 

 

1

Sebes tói tölgy

Tiszaroff,

hrsz.: 542

Sebes tó zöldterületen lévő szép habitusú, nagyméretű, koros tölgyfa

2

Borbély kastély udvarán lévő oszlopos tölgyek

Tiszaroff,

hrsz.:1232

A Borbély kastély udvarán lévő nagyméretű, szép habitusú oszlopos tölgyek

3

Jancsó kúria előtti oszlopos tölgy

Tiszaroff, hrsz.:1230

A Jancsó kúria előtti oszlopos tölgy feltételezhetően azonos korú a közelben lévő Borbély kastély udvarán lévő tölgyekkel. Szép habitusú, nagyméretű, koros fa

4

Református templomkertben lévő piros virágú gesztenyefák

Tiszaroff,

hrsz.: 1395

A református templomkertben lévő több, nagyméretű, szép habitusú piros virágzatú gesztenyefa.

5

Sétáló utcai fehér virágú gesztenyefák

Tiszaroff,

hrsz.:1396

A sétálóutcán lévő gesztenye fasor egyedei szép kiállású, nagyméretű fák.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Vissza az előző oldalra!
Tiszaroff Község Önkormányzata - Magyar